A komposztálást sokan azért nem kezdik el, mert egy bonyolult műveletként tekintenek rá, pedig a mai “modern” komposztáló szerkezetekkel nagyon is egyszerű, a “zöld hulladékot” (például gyümölcs, zöldség, kávézacc) egy külön edényben gyűjteni, majd a komposztálás végeztével a növények földjébe keverni. Mielőtt belevágnánk ebbe az összetett és időigényes, de nem bonyolult folyamatba, nézzük meg milyen kérdések merülhetnek fel bennünk, amelyekre igyekszünk is választ találni.
Mi is az a komposztálás?
Első kérdésként tisztázzuk is ezt a fogalmat. A komposztálás a természet saját módja az újrahasznosításra, egy szerves anyagokból, korhadás-szerű bomlás által keletkezett végtermék.
A legjobb dolog, amit a háztartási és kerti hulladékkal tehet.
Miért érdemes komposztálni?
-
A kerti és konyhai hulladékot vissza lehet juttatni a természetbe.
-
Csökkenteni lehet a termelt hulladékot.
-
Termékenyebbé lehet tenni a talajt.
-
A kerti hulladékokat és az avart nem égetik el, így a légszennyezettség is csökken.
-
Környezettudatosságra lehet nevelni a gyerekeket.
Mikor komposztáljunk?
Egész év folyamán lehet komposztálni. A komposztáló helyeket általában tavasztól őszig hozzák létre, amikor a nappali hőmérséklet plusz fokos. Viszont a komposzt számára a legmegfelelőbb idő a késő nyári, vagy a kora téli időszak.
Mire lesz szükség?
-
komposztáló helyre,
-
komposztálható nyersanyagok,
-
víz,
-
lapát.
Mik a komposztálható anyagok?
-
konyhai hulladékok: pl gyümölcs, zöldség, tojáshéj (összetörve),
-
kerti hulladékok: pl falevél, levágott fű, kisebb ágak,
-
vegyes hulladékok: pl kezeletlen papír, hamu.
Viszont érdemes megemlíteni, hogy sokan úgy gondolják a hagyma és a fokhagyma nem jó a földigilisztának, mely fontos alkotórésze kertjének. Ezért kétszer is gondolja meg, hogy ezeket a zöldségeket beleteszi-e a komposztba.
Mit nem szabad komposztálni?
-
beteg növényeket: pl gombás, tetves,
-
csontot, főtt ételek maradékát, tengeri herkentyűket, tojás sárgáját és fehérjét,
-
építési törmeléket, festékeket, olaj- és zsír maradékot,
-
nem lebomló anyagokat,
-
gyomok gyökereit,
-
szemetet a porszívóból,
-
húsevő állatok alól származó almot.
Milyen lépésekből áll ez a folyamat?
-
Gyűjtés, amit egy fedéllel ellátott tárolóedényt célszerű véghezvinni.
-
Aprítás, így nem csak a hulladék térfogata csökken, de fel is gyorsítja a hulladék lebomlását.
-
Rétegezés, a finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni!
-
Forgatás, legalább havonta 1-2 alkalommal forgassuk át a komposztot, mellyel felgyorsítjuk az akár 12 hónapig eltartó érési folyamatot.
-
A komposzt átrostálása, ezután a kertünkben, vagy a balkonveteményesben történő hasznosítása.
Ugye nem is “hangzik” annyira bonyolultnak?
Hogy tudom megállapítani a megfelelő nedvességtartalmat?
Túl nedves, ha összenyomva vizet tud kipréselni belőle. Ebben az esetben takarja le a halmot, hogy megvédje az esőtől és tegyen bele több barna hulladékot, például aprított fahulladékot vagy szalmát.
Túl száraz, ha az anyag szárazon pereg. Tegyen hozzá több zöldhulladékot és vizet. Esetleg minden réteg komposztra tegyen friss trágyát.
Akkor ideális, ha összenyomáskor gyengén összetapad.
Ne feledje, a komposztot rendszeresen ellenőrizni kell!
Hogy tudom felhasználni a kész anyagot?
A 4-6 hónapos komposztok nagyon gyorsan fejtik ki jótékony hatásukat, de csak a talaj felszínén használtatóak.
A 8-12 hónapos anyagokat viszont lassabban hatnak, viszont tökéletes talaj javítók. Rostálás után szinte minden növény esetében felhasználhatóak.
Reméljük, hogy sikerült megválaszolni a komposztálással kapcsolatban felmerült kérdéseire. A weboldalunkon, a Kerti kiegészítők kategóriában, nálunk is be tudja szerezni a saját komposztálóját.
